A horganyzás magában foglalja az acél felületének cinkréteggel való bevonását, amelyet olyan eljárásokkal érnek el, mint a tűzihorganyzás vagy az elektrogalvanizálás. A tűzihorganyzás során a szénacél négyzetrudak olvadt cinkbe merülnek, így egy robusztus, korrózióálló réteg jön létre, amely a felülethez tapad. Ez a bevonat véd a nedvességtől, az oxidációtól és más korrozív elemektől. A cink katódos védelmet nyújt, ami azt jelenti, hogy még ha a bevonat megkarcolódik, az alatta lévő acél továbbra is védett marad, mivel a cinkréteg feláldozza magát, hogy megakadályozza a rozsdaképződést. Ez a horganyzott szénacélt ideálissá teszi kültéri alkalmazásokhoz, például építőiparban, kerítésekben és infrastruktúrában, ahol kritikus a hosszú távú időjárásállóság. Az elektrogalvanizálás ezzel szemben vékonyabb, de rendkívül egyenletes bevonatot biztosít, amely alkalmas esztétikus vagy kevésbé igényes környezetre.
A porfestés elektrosztatikus eljárást alkalmaz, hogy száraz port alkalmazzon, amely jellemzően poliészterből, epoxiból vagy poliuretánból készül az acél felületére. Felhordás után a bevonatos rudat magas hőmérsékletű kemencében kikeményítik, kemény és tartós védőréteget hozva létre. A porfestékek nemcsak a korrózióállóságot javítják, hanem esztétikai értéket is adnak, mivel többféle színben és kivitelben kaphatók. Ellenállnak a karcolásoknak, forgácsolásnak és vegyi expozíciónak, így alkalmasak építészeti alkalmazásokhoz, bútorokhoz és ipari berendezésekhez. A porbevonatok környezetbarátak, mivel nem tartalmaznak illékony szerves vegyületeket (VOC).
Míg az eloxálást elsősorban színesfémekhez, például alumíniumhoz használják, az innovatív eljárások speciális előkezelésekkel teszik lehetővé szénacélon történő alkalmazását. Ezzel a módszerrel ellenőrzött, tartós oxidréteget képez az acél felületén, ami jelentősen megnöveli a korrózióállóságot. Az eloxált bevonatokat gyakran használják olyan szűk ipari alkalmazásokban, ahol a tartósság és a kifinomult megjelenés egyaránt fontos.
A nagy teljesítményű festékek vagy epoxi bevonatok felhordása költséghatékony módja a szénacél négyzetrudak korrózió elleni védelmének, miközben látványos megjelenést biztosít. A festékek gátat képeznek a nedvességgel és az oxigénnel szemben, lassítva az oxidációt. Az epoxi bevonatok különösen tartósak és ellenállnak a zord környezeti feltételeknek, beleértve a tengeri és vegyi hatásokat is. Ezeket a bevonatokat széles körben használják az autóiparban, az építőiparban és az ipari szektorban, ahol a funkcionalitás és az esztétikum egyaránt számít.
A galvanizálás során egy vékony réteget más fémből, például krómból, nikkelből vagy cinkből visznek fel a fém felületére. szénacél négyzetrúd elektrokémiai folyamaton keresztül. Ez növeli a rúd rozsdával és kopással szembeni ellenállását, miközben javítja a megjelenését. A nikkelezés például sima, polírozott megjelenést biztosít, valamint erős nedvesség elleni védelmet. Az autóipari és dekorációs alkalmazásokban gyakran használt krómozás kivételes keménységet és fényvisszaverő felületet biztosít.
A fekete-oxid bevonat kémiailag vékony, korrózióálló oxidréteggé alakítja az acél felületét. Bár elsősorban esztétikai célokra használják, ez a bevonat mérsékelt korrózióállóságot biztosít. Gyakran párosítják olajos vagy viaszos tömítőanyaggal a fokozott védelem érdekében. A fekete-oxidos kezelések gyakoriak a szerszámokban, kötőelemekben és gépalkatrészekben, ahol a visszafogott, nem tükröződő felületet részesítik előnyben.
Az olaj- vagy viaszbevonatok egyszerű és költséghatékony módszerek a rozsdásodás megelőzésére szállítás vagy tárolás során. Ezek a bevonatok ideiglenes gátat képeznek a nedvességgel és a levegővel szemben. Bár nem ideálisak a korrozív környezetnek való hosszú távú expozícióhoz, védőintézkedésként szolgálnak olyan acél esetében, amely további feldolgozáson megy keresztül, vagy alacsony kockázatú környezetben használandó.
